Az elmúlt egy év szinte végeláthatatlan küzdelme miatt országszerte sok Covid-részlegen dolgozó orvos és ápoló depressziós – mondta egy magyar kórház Covid-osztályát vezető orvos, akivel a harmadik hullám tapasztalatairól beszélgettünk. A vezető orvos szerint több szempontból is más ez az időszak, arányaiban jóval több fiatalabb, harminc-, negyven-, ötvenéves ember kerül kórházba súlyos tünetekkel, amelyek szintén megváltoztak, íz- és szaglásvesztés sokkal ritkábban jelentkezik, viszont sajnos gyakoribb a súlyosan köhögő, fulladó ember.
Irgalmatlan sebességgel robbant be Magyarországon a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a számokból sajnos egyértelműen látszik, hogy az elmúlt egy év legnehezebb időszakában vagyunk. A kórházban kezelt covidos betegek száma meredeken emelkedik, két hét alatt megduplázódott, már nyolcezer felett jár, kedden megdöntötte a december eleji negatív rekordot, soha ennyi koronavírusos beteg nem volt a magyar kórházakban.
Ismét meg tudtuk kérdezni azt a kórházi Covid-osztályt vezető orvost, akivel januárban beszéltünk a második hullámról. Most is azt kérte, névtelenül hivatkozzunk rá.
Több fiatal kerül kórházba
Tapasztalatai szerint míg az első és a második hullám idején jókora többségben voltak az idősebb betegek, most arányaiban sokkal több a fiatalabb ember. „Harminc-, negyven-, ötvenévesek jönnek súlyos légzési nehézségekkel, de volt, hogy húszéves betegért is nagyon aggódtunk, mert nagyon súlyos volt az állapota. Döbbenetes volt látni, hogy mennyire sok fiatal kerül be” – mondta.
Az utóbbi hetekben nemcsak az idősebb emberek vannak kevesebben, hanem sokkal több olyan páciens kerül be, akinek nincs komoly alapbetegsége.
„Most több az olyan ember, aki szinte teljesen egészségesen kerül be. Vannak persze olyan betegek is, akiknek van egy kis túlsúlya, vagy egy gyógyszerrel karbantartható magas vérnyomása, de amúgy nincsenek súlyos alapbetegségeik. Tényleg szinte össze sem lehet hasonlítani a korábbi időszakokkal. És ezek a fiatalabb emberek is mennek az intenzívre, és vannak, akik meg is halnak közülük.”
Az esetek többségében továbbra is azok a betegek kerülnek kórházba, akiknél a tünetek megjelenése után legalább 7–10 nap telik el, sokan azt gondolják, hogy otthon majd átvészelik a betegséget, és csak akkor mennek kórházba, amikor már nagyon kínzóak a tünetek – mondta.
„Mentálisan nagyon rossz állapotban vagyunk”
„Sokan depressziósak vagyunk. És ez nem köznyelvi depresszió, hanem tesztekkel igazolt betegség” – mondta a vezető orvos. A januári beszélgetésünkkor azt mondta, az osztályon mindenki megkésettnek gondolta a lezárásokat, most viszont ez nem mondható el. „Mi ezt a harmadik hullámot korábbra vártuk, a karácsonyi szünet utánra, év elejére, de akkor nem jött. És akkor egy kicsit mindenki megkönnyebbült, hogy na, most már akkor hamarosan vége lesz ennek az egésznek. De nem így lett.”
Később látták, hogy a környező országokban már rosszabb a helyzet, mint itt, és tudták, hogy itt is újra elkezd majd tombolni a vírus. „De ilyen robbanásra igazság szerint nem számítottunk – mondta. – Lélektani határ volt, amikor megnyitottak egy újabb területet az osztályon, amit korábban már bezártak. Aztán még egyet meg kellett nyitni. Van egy általános csüggedtség az osztályon dolgozó emberekben.”
Persze a szorítás nem hagyott alább teljesen. Január második felében és február első felében ugyan csökkentek, illetve stagnáltak a számok, de „az osztály beteglétszáma legalacsonyabban is akkora volt, mint az első hullám legmagasabb beteglétszáma, tehát soha nem volt nagyon alacsony”.
Mások a tünetek is
A mutációkkal kapcsolatban a legtöbb hír arról szól, hogy gyorsabban terjed miattuk a vírus, de a vezető orvos szerint az előző hullámhoz képest a legjellemzőbb tünetek is megváltoztak. „Alig-alig van olyan, akinek íz- és szaglásvesztése van, most sokkal gyakoribbak a komoly alsó légúti tünetek, a fulladás, a kínzó, száraz köhögés, a tüdőgyulladás. Az előző hullámnál a legyengültség volt a jellemző, a végelgyengülés-szerű tünetek domináltak, most sokkal több olyan ember jön, aki fullad.”
Nagyon gyorsan emelkedett a nagy oxigénigényű betegek száma, mindennapos feszítő teher, hogy megfelelő oxigénellátást biztosítsanak a betegeknek – ideálisan fali oxigénkiálláson keresztül, kevésbé ideálisan oxigénpalackból, ezzel folyamatosan sakkozni kell, de alapvetően minden felszereléssel jól el vannak látva.
Úgy tűnik, tényleg hatásosak a vakcinák, nem dőlt ki egyetlen orvos sem
Az osztályon dolgozó orvosok közül szinte mindenki beoltatta már magát valamelyik vakcinával, az ápolók közül viszont messze nem mindenkiről mondható el ugyanez. „Az ápolók között nagyobb volt a szkepticizmus, voltak, akik úgy gondolták, hogy korábban úgyis elkapták már a vírust, ezért immunisak rá, vagy ha eddig nem kapták el, akkor ezután se fogják.” Mint mondta, voltak olyan ápolók is, akik kételkedtek a viszonylag gyorsan kifejlesztett vakcinák megbízhatóságában, de egyre csökken a bizalmatlanság, és közülük is egyre többen beoltatják magukat.
A második hullám alatt nagyon sokan átestek a betegségen, becslése szerint az osztályon dolgozók körülbelül fele megfertőződhetett akkor. „Az utóbbi hetekben viszont egyetlen orvos sem dőlt ki a koronavírus miatt, tehát úgy tűnik, hatásosak a vakcinák” – mondta.
Sérül a média tájékoztató funkciója
A Telexnek most lehetősége nyílt erre, de a magyar újságíróknak sajnos nagyon ritkán van módjuk arra, hogy a frontvonalban dolgozó orvosokat kérdezzék a járvány alakulásával kapcsolatban.
Itt írtunk arról, hogy Magyarországon a kórházak falai mögötti világ nagy része a nyilvánosság elől rejtve marad, az operatív törzs sokszor alapkérdésekre sem válaszol, a kórházakba nem jutunk be, a mentőszolgálat alig reagál – a világjárvány közepén az egészségügyet tekintve lapunk tapasztalatai szerint a média tájékoztató funkciója súlyosan sérül.
Ez nem minden országban van így, sok helyen általános gyakorlat, hogy az újságok, tévék a kórházakból tudósítva mutatják meg a pandémia jelenségét. Nem célunk a vájkálás, a valóságot szeretnénk bemutatni.
